A pánikbetegséget, hirtelen rohamokban jelentkező heves szorongás jellemzi. Ez az érzés olyan elemi erejű, hogy az érintett eleinte nem is tudja, mi történik vele. Ha a pánikrohamok ismétlődnek, illetve az illető szorong a roham újbóli megjelenése miatt, akkor beszélünk pánikbetegségről. Sokan azt hiszik, valamilyen súlyos betegség fenyegeti őket - pl. szívinfarktust -, mások azzal a hellyel, illetve azokkal a körülményekkel - agorafóbia - hozzák összefüggésbe a pánikrohamot, ahol az jelentkezett.

Félelmeik alaptalanok és irreálisak. Még soha senki sem halt meg pánikbetegségben vagy pánikroham közben! A pánikroham szinte bárhol és bármikor kialakulhat, egyedüllét során, társaságban, otthon, nyilvános helyen. Nőknél gyakrabban jelentkezik, mint férfiaknál.

A pánikbetegségek, pánikrohamok típusai:

A pánikrohamok osztályozhatóak aszerint, hogy a roham milyen szituációban jelentkezik. Eszerint megkülönböztethetünk:

1. spontán fellépő pánikrohamot, mikor a rohamot nem szituatív vagy környezeti körülmények váltják ki
2. szituációhoz kötött pánikrohamot, mikor a roham csak bizonyos valós vagy elképzelt helyzetekben jelentkezik, pl. valamely szűk helyre való bezártság esetén, illetve
3. bizonyos helyzetek által növelt valószínűséggel előforduló rohamokat, amelyek az adott helyzetben nagyobb valószínűséggel fordulnak elő, de előfordulásuk nem biztos, vagy esetleg késleltetett

A pánikbetegség okai:

Az első roham kialakulásában nagy szerepe van a stresszel teli életeseményeknek. Egyes pszichológiai magyarázatok a CO2-szabályozás zavarát tartják elsődlegesnek. Egy másik elmélet szerint, a szervezet veszélyes helyzetekre kialakított riasztórendszere aktiválódik szükségtelenül, akkor is, ha nincs vészhelyzet. Mások szerint, a pánikrohamok keletkezésében a normál testi tünetektől való ijedtség, azok katasztrófa-előjelként való értékelése állhat, kialakítva így egy ördögi kört, hiszen a fokozott szorongás, félelem, a tüneteket felerősíti (pl. szívdobogás-érzés, fulladás-érzés).

A kutatók szerint az okok kereshetők a rossz megküzdési technikákban, a szociális támasz hiányában, de nagy szerepet tulajdonítanak a szülők túlféltő magatartásának is. Annyi bizonyos, hogy a pánikbetegeknél, fokozott szorongásérzékenységet lehet kimutatni, ebből ered a testérzékelésre fordított nagyobb figyelem, és a tünetek veszélyesként történő értékelése.

A pánikbetegség tünetei:

A pánikroham hirtelen kezdődik és általában 5-10 percen belül eléri a tetőfokát. Elvonulása után az illető fáradtnak, kimerültnek érzi magát. A legtöbb antidepresszáns és kábítószer megvonása is okozhat hasonló tüneteket. A tünetek változatosak lehetnek, de a pánikbetegség diagnózisának kimondásához legalább négy tünetre van szükség a felsoroltak közül:

• fulladás vagy légszomj
• szúró, nyomó, égő mellkasi fájdalom
• erős szívdobogásérzés vagy szapora pulzus
• ájulásérzés, szédülés, bizonytalanság
• reszketés, remegés
• kipirulás vagy hidegrázás
• izzadás
• émelygés, hányinger, hasi feszülés, hasi fájdalom
• zsibbadó, szurkáló érzés a végtagokban, az arcon
• a test idegenként való megélése
• sírás
• rémület, rettegés
• halálfélelem
• a megőrüléstől, az önkontroll elvesztésétől való félelem

A pánikbetegség kezelése:

A pánikzavar kezelésében kiemelkedően fontos a pszichoterápiás kezelés. A különböző terápiás módszerek közül kiemelhető a kognitív viselkedésterápia, mely bizonyítottan hatékony a pánikzavar kezelésében. A kognitív viselkedésterápia során a kliens megtanulja kezelni szorongását, és átértékelni a pánikrohamot megelőző helyzetet. A terápia során kialakít egy olyan védelmi mechanizmust, amellyel már korai stádiumban leállíthatja a rosszulléthez vezető folyamatot. Különböző stresszkezelő technikák - légzőgyakorlatok, testmozgás, jóga, tai-chi - elsajátítása, szintén pozitív irányba befolyásolhatja a terápiát. A koffein, valamint az alkoholfogyasztás ronthatják a tüneteket, így a szorongást fogyasztásuk csökkentése is mérsékelheti.

Nem ritkák az öngyógyítási kísérletek sem, melynek talaján alkohol-, gyógyszer- illetve kábítószer-függőség alakulhat ki, továbbá gyakoribb az öngyilkossági kísérlet is. Mivel a pánikbetegség nagymértékben ronthatja az életminőséget és veszélyeztetheti az illető közérzetét, feltétlenül forduljon pszichológushoz.