Szorongás

Szorongás okai, szorongás kezelése

Néha mindannyian érzünk szorongást, feszültséget, nyugtalanságot, félelmet. Egy adott szintig ez egészséges, hiszen fokozza a teljesítőképességet. A szorongás akkor válik problémává, ha az élet minden területére kiterjed, és általános érzéssé válik.
Aki szorong, az állandó nyugtalanságot él át, tele van irracionális félelemmel. Ennek következtében gyakran mutat felfokozott lelkiállapotot, fáradékony, koncentrációs nehézségei vannak. Általában ingerlékenyek és alvászavarokkal küszködnek. A szorongás tünetei egyes esetekben könnyen összetéveszthetők az infarktus tüneteivel. Az aggodalmaskodás, a figyelemzavar, a rémült arckifejezés, jellemző szorongásos tünetek, melyekhez gyakran járulnak testi tünetek. Az arc kipirulása, izzadás, szapora szívverés, vizelési inger. A súlyosabb szorongást mellkasi fájdalom és fulladásérzés is kíséri. Nehezebb felismerni a szorongást, ha a kifejezési módja a türelmetlenség, agresszió, vagy elutasító magatartás.
Amikor valaki a napjai nagy részét fenyegető környezetben éli, akkor megnő az esélye annak, hogy a feszültség, a szorongás, átterjedjen a mindennapjaira is. A társadalmi változások, amelyek adott esetben a létünket fenyegetik - családi, párkapcsolati, házassági vagy munkahelyi problémák -, megnövelik a szorongásaink gyakoriságát.
Szorongásos tünetekkel küzdők esetében gyakori a súlyingadozás. Mindannyian ismerünk olyan személyeket, akiknek egy falat sem megy le a torkán, ha valami baj van, és ismerünk olyanokat is, akik idegességükben esznek. Szorongásos szindrómára kell gyanakodni akkor is, ha hosszabb ideig tartó alvás zavarokkal küzd valaki, vagy a szexuális életének zavarairól panaszkodik. A szorongásos tünetek gyorsan járnak szövődményekkel, ha nem kezelik. Klasszikus példa erre, aki a szorongását alkohollal oldja.
A pszichológussal történő egyéni beszélgetések során a személy megtanulja a szorongást megérteni és feldolgozni. A szorongás leküzdéséhez elengedhetetlen a kiváltó okok megkeresése, a belső működési mechanizmusok felismerése és megértése, hiszen tisztában kell lenni azzal, hogy milyen tényezők okozzák illetve súlyosbítják a szorongást. Ez a terápia kognitív, megértő része.
A terápia második része a viselkedési rész, ahol a páciens megtanulja, hogyan kell átvészelni a szorongásos epizódot. Átértékeli a szorongást megelőző helyzetet, megtanulja kezelni a szorongását, kialakít egy olyan védelmi mechanizmust, amellyel a korai stádiumban leállíthatja a kezdődő rosszullétet.
A kezeletlen szorongás igen gyakran társul depresszióval. A nem kezelt szorongás legsúlyosabb szövődménye az öngyilkosság. A hosszan tartó szorongást megélők, nagyobb valószínűséggel lesznek betegek. A háttérben álló szorongás azonban kezelhető, ezáltal a szövődmények is megelőzhetőek.
A probléma megoldásában a pszichológus nyújthat segítséget személyesen vagy online.